„Házasságra lépve egy pecséttel lezárt borítékot kapunk, amelynek a tartalmát csak a nyílt tengeren tudhatjuk meg” /Lili Palmer/

Ezt szolgálja a nászút, ezért utazik el az ifjú, az elmúlt órákban házasságra lépett pár. Meg kívánja tudni, fejteni, hogy a közös élet első néhány napja, hete, milyen titkokat lebbent fel a másikról, önmaga érzéseiről, a lelki és a testi vágyak beteljesüléséről, amikor minden más hatás kizárt, amikor csak és kizárólag kettejükről és kettejüknek szól a világ. A nászút, mint szokás évszázadok óta ott él a házasulandó párok esküvői programtervezetében. Ez jár a szép esküvői ceremónia befejezéseképp az ifjú párnak, hogy kipihenjék a fáradalmakat, hogy felfrissülve átadják magukat az édes szerelemnek, és maradandó élményként őrizhessék életük végéig ezt a csodálatos egy-két hetet. Vannak kifejezetten nászútra igen alkalmas belföldi és külföldi programok, városok, hotelek, melyek mindenféle extra szolgáltatással kínálják a legszuperebb élményeket, hogy a pár boldogan adja át magát egymásnak. De nem volt ez mindig így...

Miről szólt a spártai házasságkötés: „Amikor az ifjú házasodni akart, erőszakkal ragadta el választottját, aki nem kiskorú vagy éretlen leány volt, hanem teljes virágjában levő fiatal nő. Az elrabolt menyasszonyt a nyoszolyólány szerepét vállaló társa vette gondjaiba. Haját rövidre nyírta, férfiruhába öltöztette, férfisarut húzott a lábára, s egyedül egy sötét szobában szalmára fektette. Ekkor a vőlegény, aki nem merült ki gyönyöröktől, hanem józan volt és mint mindig, társaival költötte el vacsoráját, bement menyasszonyához, leoldozta ruhája övét és karjába véve vitte a nászágyba, ahol csak rövid időt töltött vele, majd csendben eltávozott, s mint szokta, együtt aludt ifjú társaival. Életmódja nem változott, napjait társaival együtt töltötte, éjszakánként velük aludt, s csak lopva és óvatosan látogatta meg fiatal feleségét, félve és restelkedve, nehogy a fiatalasszony házanépe észrevegye látogatásait... Ez így tartott hosszabb ideig, és nemegyszer előfordult, hogy már több gyermek volt, de a férj még soha nem látta feleségét fényes nappal. Az ilyen házasélet nemcsak önmegtartóztatásra és mérsékletre nevelte a házastársakat, hanem frissen megőrizte testük alkotóerejét is. Mindig megújult vággyal siettek egymás karjába, érzelmeiket nem tompította el vágyaik korlátokat nem ismerő kielégülése, és érzelmeik forrósága sem vesztett hevéből soha.” /Plutarkhosz/

A spártai mézeshetek tehát nagyon sokáig tartottak. Ez lenne talán a megoldás, a példa arra, hogy a XXI. században mit kell tenni a harmonikus házasság fenntartása, megtartása érdekében. Lehet, hogy e téren is tanulhatunk a régi, ókori görögöktől?!

Mit jelent a nászút, a mézeshetek megfogalmazása: Ez a fogalom arra utal, hogy ez az időszak az ifjú pár szexuális életének legszebb szakasza, ehhez kötődnek a legkellemesebb élmények és erotikus tapasztalatok. Ha azonban alaposabban belegondolunk, kiderül, hogy az úgynevezett „méz” gyakran csak illúzió a szexuális élet szokásai és valósága tükrében. Az ifjú pár együttélésének a kezdete gyakran minden, csak nem méz. A különböző szexuális problémák, gátlások, zavarok megnehezítik a szexuális harmónia kialakulását, gyakori a kiábrándulás, a csalódás is. Számos házasságban a szexuális élet igazi mézesheteire csak sokkal később kerül sor, csak akkor alakul ki a kölcsönös megismerésnek, a szexuális reakciók és ízlésvilág egymáshoz közelítésének köszönhetően az igazi erotikus kapcsolat.

Hogyan telnek a fiatal házasok mézeshetei? Milyen formák, típusok a leggyakoribbak?

A már korábban létező szexuális kapcsolat törvényesítése, sok fiatal körében az esküvő már a korábban kialakult szexuális kapcsolatot legalizálja, ünnepélyes keretek között. Az ő életükben a mézeshetek már korábban lejátszódtak: a partnerek szexuálisan egymáshoz csiszolódtak, ismerik egymást. Ennek alapján hozták meg a közös döntésüket a további együttélésről. Ebben az esetben a nászút nem hozott mélyebb változást a szexuális életükben. A szülők még manapság is úgy tesznek ilyenkor, mintha semmi szex eddig még nem történt volna a gyerekek között. Ezt a magatartást a látszatok, szokások megőrzésére való törekvés diktálja, a szülők hinni akarnak abban, hogy bizonyos normákat, alapelveket sikerült a gyerekekben elültetniük. Az esküvő és nászút kapcsán a szülők megkönnyebbülnek, hogy már „szabad a vásár”, a szexualitás esetleges következményei megférnek a házasság keretei között.

Trisztán és Izolda tünetcsoport

E jelenség azoknál jelentkezik, akiknél rögzül a házasság előtti nemi életre vonatkozó tiltás, ugyanakkor erős bennük a vágy a „tiltott gyümölcs” leszakítására. A házasság előtt tehát az ellentétes igények összeütköznek. A szexuális élet megkezdése egyrészt kellemes élményt kínál, másrészt állandó feszültséggel és bűntudattal társul. A kialakuló szexuális kapcsolat lehet akár nagyon harmonikus is, ám a parancs megszegéséből fakadó érzelmek és feszültségek sajátos doppingoló tényezőt jelentenek. A tiltott gyümölcs légköre ingerli a tudattalan érzelmeket, serkenti a pszichikai aktivitást, a nemi aktust sajátos légkör veszi körül.
Az esküvõt követõ nászút során már az együttélés legális lesz, nem kelt bűntudatot. Minden arra utal, hogy most jönnek az igazi, feszültségmentes mézeshetek. Ám éppen az ellenkezője történik. Csökken a nemi élettel szembeni érdeklődés, az élmények szintje, kedvetlenség, sőt impotencia, frigiditás alakulhat ki. Ez nagy meglepetést jelent a fiatal pár számára. Hiszen a nemi élet nemrég még nagyon pozitív élményt adott a számukra, az orgazmus megtörtént, szívesen voltak együtt és most valami gyökeresen megváltozott, unalmas lett a szerelmi élet. Az elemzések során kiderül, hogy az ok a legalitás ténye.

Gyermekhetek

Közismert az a tény, hogy sok házasság kényszerhelyzetben, teherbeesés miatt jön létre. Azok a párok tartoznak ide, akik még nem gondoltak a házasságra, de a környezet nyomására, felelősségtudatból és bűntudattól vezérelve szánták el magukat a házasságra. Számukra a nászút a szülésre és a családi életre való felkészülést jelenti. Ezekben a kapcsolatokban a szexuális élet gyakran problematikus, az ok eléggé nyilvánvaló

A kapcsolat pozitív fejlődése

Sok fiatal pár számára a házasságkötést követő állapot új világot, új helyzetet jelent, mégpedig nemcsak formai szempontból: számukra a házasságkötés egész életre szóló kaland és remény. A házasság biztonságérzetet, az egymáshoz tartozás érzését nyújtja, a partnerek úgy érzik, hogy most már igazán együtt vannak. Minőségi változások állnak be a tudatban, a szükségletekben, az érzelmekben. Gyakran maga a házasságkötés ténye is fokozza az érettség, a felnőttség érzését, mélyíti a saját magukért a másik személyért, a közös jövőért érzett felelősségtudatot. A partnerek pszichikuma minőségi változásokon megy keresztül. Sokan hangoztatják, hogy elégedettek a kapcsolattal, amelyben élnek. Kezdetben úgy gondolják, nincs szükségük kapcsolatuk legalizálására, mert erős a kötelék. Gyakran kiderül azonban, hogy kapcsolatuk formai kereteinek rendezését követően maguk is meglepődnek mennyire megváltozott a felfogásuk, úgy érzik, valami új, teljesen váratlan bontakozott ki bennük. Ugyanilyen nem várt, de pozitív változásokon megy keresztül a szexuális élet légköre is, ami természetesen korábban is nagyon kedvező és örömteli lehetett.

A mézeshetek reneszánsza

A nászút, a mézeshetek mítoszt jelent, amely azonban reményt nyújt a boldogságra, legyen az bármely rövid élettartamú. Ma már tudjuk, hogy a nászút gondolata teljes mértékben reális, ám tanácsos azt tágabb perspektívában szemlélni. A „mézes házasság” olyan házasság, ahol a partnerek szexuális élete harmonikus, megfelelő lelki közösség alakult ki, közös az értékrendszerük, örömmel telve töltik el egymással a mindennapokat, kölcsönösen segítik egymást, ápolják érzelmeiket, és igyekeznek boldoggá tenni a párjukat. Mindez lehetséges, bár sok ember kételkedik ebben. A házaséletben egyesek számára a mézeshetek A MINDENNAPOK VALÓSÁGÁT JELENTIK, MÁSOKNÁL A MÚLTBÉLI EMLÉKEKET ÉS ISMÉT MÁSOKNÁL A JÖVŐT. A Mézhez meg kell találnunk az optimális élettársat, el kell sajátítani az együttélés művészetét, ami általában nem véletlenszerűen történik, hanem megfelelő előkészületet igényel.
Ezek a gondolatok nem azt jelentik, hogy a mézeshetek során elkerülhetetlen a problémák megjelenése. Előfordulhat, hogy a fiatal házasok számára ez az időszak valóban a harmonikus egyesülés, örömteli együttlét, gyorsan kialakuló sikeres szexuális élet időszaka. Számukra az időszak, a nászút valóban mézes. Ám ez csak ritkán történik így. Nehéz megmondani, hogy miért jelent ez az időszak egyesek számára valós, mások számára csak látszólagos örömet. De ha mindenki odafigyel önmagára és kettejük holnapjára és van annyi bátorsága, hogy akarjon és merjen szeretni, akkor a mézes napokból hetek, hónapok majd évek és évtizedek lesznek. A párokon múlik, hogy a nászút örömteli módon az élet végén fejeződjék be!

„Örök életet élsz velem,
Vár ránk a kéklő végtelen,
Mert a sors egymásnak szánja,
Kiket összeköt a szerelem”
/Edith Piaf/