"A házasság létfontosságú az emberek számára, és boldogító is, ha szerencsésen sikerült"
/Lukianosz/
Több évtizede a házasság intézményének a temetését jósolták meg a szakemberek és a párkapcsolatban élő nők, férfiak. A XIX. század nagy eszmei forradalma meg kívánta valósítani, hogy egyenlőségjel kerüljön a nemek foglalkoztatása, munkája, egzisztenciája, anyagi megbecsülése, megbecsültsége közé. Talán ez és a nők önbecsülése is oka volt annak, hogy a mérleg nyelve átbillent a nők oldalára.
A XX. és XXI. század társadalmi változása feszengett, felrúgta a hagyományos nemi szerepek megvalósulását, megvalósítását. A nők "nyakába, vállára" egyre több teher került. Sok téren kellett/ kell megállniuk a helyüket. A tanulmányok befejezése után a munka /utazással ötvözve és 8-10 óra intenzitással megoldva/, a családi élet /gyerekek, az otthon ellátása/, a feleség státusz derűs, könnyed megélése/átélése során túl sok energia emésztődött fel és annak pótlása nem volt egyszerű. Sok nő panaszolja el az orvosának, pszichológusának egy-egy lelki trauma megélése kapcsán, hogy ez a végtelen tempó nem megy, a napirendben valamit ki kell iktatni, hogy a "gépezet" ne álljon le.
Gyakori panaszáradat a nők szájából, hogy nem lehet könnyen., sőt majdnem lehetetlen ötvözni a hivatást a családban betöltött feleség/anya szereppel. "Ha ledolgozom a napi munkaidőt, összeszedem a gyerekeket, közben bevásárolok, otthon megfőzöm, elkészítem a vacsorát, beteszem a mosógépbe a mosnivalót, segítek a gyerekeknek a házi feladat megtanulásában, ezek után, az egész napi fáradtság már nem teszi lehetővé, hogy "előadjam" a mosolygós szexis bombázó királylányt.". A sok-sok téren való megfelelés, a környezet elvárása miatt lázad sok nő és válassza - nem mindig átgondoltan - a független, szingli életformát. Ez valahol nagyon igaz.
De mit mutat a másik, az ellenoldal? Sigmund Freud a híres analitikus pszichológus, korának a legnagyobb szaktekintélye szerint a nők szexuális problémáinak a hátterében neurotikus és hiszteriform személyiségük áll. Abban az időben a bécsi hölgyek - akik a paciensei nagy részét tették ki - "CSAK" feleségekként funkcionáltak. Nem jártak el dolgozni, nem kellett naponta egy-két órát utazniuk, a gyerekek mellett nevelőnők látták el a tanitás, nevelés feladatát, a nők elfoglaltsága jótékonysági esteken való részvételt jelentett. Itt a sok szabadidő lehetett a gátja annak, hogy a nő jól érezze magát a bőrében. Ebben a viszonylag lazább, de színtelenebb világban a nők betegségbe menekültek. Ez tehát a másik szélsőség.
Egy közismert okos nő igy jellemezte a nők és férfiak közötti különbséget, ha munkavégzésről esik szó a társaságban.
Hogyan zajlik egy festő/íróember napja, ha férfi? Reggel felkel, elfogyasztja a reggelit, elolvassa a reggeli lapokat, majd szépen komótosan leül írni, feláll festeni. Délben megebédel, majd picit szunyókál. Megnézi a híreket a TV-ben. Aztán folytatja az alkotást. Egy, egyes egyedül egy komoly tevékenység köti le a figyelmét.
Hogyan zajlik egy festő/írónő napja? Reggel felkel, megreggelizteti a családot, a gyereket elviszi iskolába, hazafelé bevásárol, majd haza megy, elrámol, felkészíti az ebédet. Kicsit dolgozik, majd feltálalja az ebédet, elmosogat, majd dolgozik. Aztán jön a tanulás a gyerekekkel, vacsora, és amikor már mindenki elpihent újra hozzáfog az alkotáshoz.
Sok oldalról lehet ezt a témát megközelíteni pro és kontra, de az a legfontosabb, hogy minden rossz tapasztalat, szándék és akarat ellenére az emberek bizonyos rétege szívesen köt házasságot. A gyermek fejlődése érdekében /lelki, fizikai, érzelmi, intellektuális, nemi/ az a legideálisabb, ha édesapjával és édesanyjával, testvérrel harmonikus családi környezeteben él és nevelkedik.
Minden negatív prognózis ellenére házasodnak az emberek. A nők számára biztonságot jelent /anyagi, érzelmi, lelki, szexuális/, ha - papírforma szerint is - férjezett. Nem beszélve a szertartásról, amikor ő az ünnepelt a csodaszép ara, a násznép őt élteti, ünnepli és irigyli. Ez a nagy-nagy esemény egyszer történik meg ilyen fényes és pompás színpadon, amikor ő csakis ő a főszereplő, aki sikerre viszi a darabot. Ez kijár az ifjú arának, a leendő feleségnek. Ez a nap örökre emlékezetes eseményként rögzül élete végéig a tudatában. A legtöbbször a házasság igényét, megvalósítását a nő szorgalmazza, ő vágyik arra, hogy lánykori álmai beteljesüljenek.
A statisztikai adatok birtokában talán nem meglepő senki számára, hogy a házasságot kötő nők a 25-29 éves korosztályból kerülnek ki legnagyobb számban A nők életcélja jelentősen átértékelődött a XIX. század női eszményképéhez viszonyítva. A tanulmányok /közép és főiskolai és egyetemi évek/ majd az egzisztencia építés alapjainak a lerakása feszegeti az önmegvalósítás határait. Bejöhet egy-egy külföldi tanulmányút, társasági élet és párkapcsolat keresés is ott van a megvalósítandó célok körében. A párkeresésben türelmesen várja a jó lehetőséget, nem akarja, kívánja magát idő előtt lekötni. Sokszor válogat, úgy érzi, még nem ő az igazi. Próbálja az életét berendezni úgy, hogy sok minden elférjen benne. A társasági élet, önmaga külső-belső szépítése, anyagi biztonság megteremtése, a függetlenség, önállóság megvalósítása. Kezdetben még tetsző lehet számára a szingliség, amelyben az önmegvalósítást nem zavarja meg egy nagyon mély érzelmi, szexuális kapcsolat. De a szerelem és a szexualitás ott van az élet minden elemében. Örömmel éli meg a nőiességét, a hódításait, a hódolók bókjaiban fürdik meg. Tudja, hogy szép, tudja, hogy a férfiak első gondolata, hogy szexuálisan milyen tökéletes élményt rejt a megjelenése. Sokszor nehéz ellenállni és bizony gyűlnek-gyűlnek a trófeák és a szép és kevésbé szép élmények.
De ketyeg a biológiai óra, az anyaság kezdetben halványan, de markánsan ott van, mint áhított jövőkép! A 30-as életkor azt jelenti, hogy döntenie kell a gyerekvállalás, a házasságkötés, a családalapítás mellett. A hivatásbeli, egzisztenciális, anyagi stabilitás erre módot és lehetőséget ad. Megszületik a döntés, a férjhez menés dátuma kitűzve. A jövő útja a családalapítás, a családépítés.
A következő legnagyobb számú házasságot preferáló életkor a 30-34 éves nők tábora. Az életük már félig a szingli életmód választása után fordul meg. Sok éven keresztül a sikertelen párkapcsolat minden negativitását, nyűgét, csalódását megélve választották az önkéntes vagy a helyzet által adott régi fogalommal "vénlány-státuszt". A szerelmi csalódás mellett lehet, hogy munkahelyi karrier, családi elkötelezettség /pl. betegség/ miatt volt korlátozott lehetőség a megfelelő partner megtalálására. Pl. későn érők, magas mércét állítók, rigolyás magatartású, abszolút önálló életformát választó emberek, akik még nem későn, de végül rádöbbennek, hogy párban élni szebb és könnyebb. Esetleg egy kis fáziseltolódással ráébrednek az anya-szerep igényére. A vállalkozó, sikeres karriert felépítő nők megállnak egy pillanatra és visszafordulnak, hogy még időben átálljanak arra az életformára, amely meghozza a teljességet. A szexben szerzett tapasztalat okán igen pozitív élményt képes adni a párjának az intim együttlétek során. A cél érdekében néha képes feláldozni magát, hogy a férfi őt csakis őt akarja. Ebben az életkorban még minden lehetőség ott van a nő kezében, ha tud és akar vele élni. Még semmiről nem késett le ahhoz, hogy megtalálja a boldogságát egy kapcsolaton, családon belül.
A 35-39 éves korosztályú nők már általában túl vannak egy váláson, egyedül, férj és férfi nélkül nevelik egy vagy két, vagy több gyermeküket. A párválasztásban nem egyedül a saját igény a döntő, hanem keresik azt a férfit, aki a gyermek(ek) jó, gondos apukája lehet. Itt a kompromisszumok sora köttetik meg egy házassági papírral. Jelen van természetesen az intenzív érzelem, de a sok feladat, amely nap mint nap jelen van az életükben inkább harmonikus lelki kötődést és közös vállalást jelent. Felnőtt emberek felnőtt gondolkodással, a házasság hosszabb és tartósabb és stabilabb. Ez a korosztály kissé megsavanyodott hosszú-hosszú próbálkozásai során. Már jól érzi magát egyedül, magányosan, kialakulnak azok a viselkedésbeli szokások, melyek nehezen teszik lehetővé, hogy abszolút feloldódva szeressen, szexeljen. Sokszor a női önbecsülése padlót fog, nagyon-nagyon rendes férfinak kell lenni annak, aki ezt a típust ki tudja zökkenteni sajátos gondolatmenetéből.
A 40-44 éves nők házasságkötését a valahová tartozás igénye inspirálja. Ezeknél a nőknél a jövő építése mindennél fontosabb. Stabil partner mellett érzik biztonságban magukat. A saját sikerek már megvalósultak - sokszor a boldogság árán - ezért szeretnék bepótolni és megélni azt, ami mellett eddig minden probléma nélkül elmentek. Mindent képesek vállalni. Közös cél, terv, a gyerek nevelést, ha másé is a csemete. A kapcsolat komoly döntés következtében realizálódik házassággá. Életük közös marad évtizedekig, ha az első 3-4 év alatt stabillá válik az emberi, lelki és érzelmi kapcsolat. Ha minden jól indul, akkor nagy érzelmi lángolás és szexuális aktivitás is lehet, de ugyanúgy lehet színtelen üzleti kapcsolat. Fontos erővel bír az, hogy milyen módon élte a nő az eddigi életét. Minden megvalósítható, ha képes egészséges önzéssel átélni, megélni az élet szép pillanatát. Gondoljon arra, hogy hosszú évtizedek állnak a rendelkezésére ahhoz, hogy bepótolja és megkapja azt a szeretetet és szerelmet, amit eddig kénytelen- kelletlen kihagyott az életéből.
Bármikor érezzük azt mi nők, hogy itt van a pillanat arra, hogy szeressünk és boldogok legyünk, tegyük meg! Legyen ez a legfontosabb az életünkben, mert az elszállt pillanat soha nem jön vissza és mi leszünk szegényebbek, ha az alkalmat elszalasszuk.
Ahhoz, hogy érezhesd az öröm teljességét, szükséged van valakire, akivel megoszthatod!!
