Header_Couple_illustration
A szerelem a legjobb gyógyszer és a legtökéletesebb szépítőszer

"akinek csak egyszer is mondták az életében: "aludj a karomban!", az ne kérdezze, hogy minek élt a földön" /Beverly Baxter/


Mióta ember él a Földön, kíván valakihez tartozni, nemcsak egy-egy röpke félórára, hanem hosszú tartós érzelmi kapcsolatra. A bibliai Édenkert nemcsak a buja növény és állatvilág miatt lett példaképe, bölcsője a modern emberpárnak, hanem mert ott alkotott először párt a Nő és a Férfi. Hogy kiűzettek a Paradicsomból, talán megérte, mert velük és utódaik szaporodása révén népesült be a Föld. A szerelem, nem kétséges senki számára, elemi erővel tör fel és kéri jussát, amikor két ember érzelmi vágya felizzik testben és lélekben.


Tudunk és ismerünk a világirodalom klasszikus alkotásaiból, a sztárok életéből híres boldog, tragikus nagy szerelmeket. Szívesen azonosul velük - olvasva, hallgatva, nézve a mesét, történetet - az emberek nagy része, és követendő példaként állítja maga elé őket. Ismert Caesar és Kleopátra, Abelard és Heloise, Chopin és Georg Sand, Rómeó és Júlia, Elisabeth Taylor és Richard Burton, Alain Delon és Romy Schneider, stb nagy szerelme.


A szerelem, a szerelmi történet magában foglalja a szenvedélyt. Ezt a nagyon nehezen megfogalmazható érzést. Hatalmas érzelem, indulat megjelenése pozitív és negatív amplitúdóval, amely késztet, ösztökél valamilyen cselekvésre és abban a pillanatban minden más gondolat, tevékenység, késztetés megszűnik, takaréklángra kerül. Csak egyetlen dologra fókuszál az ember, hogy ezt a felhalmozódott hatalmas feszültséget kioldja, az adekvát viselkedést beindítsa és engedjen teret az izzó vágyakozásnak és a kielégülésnek. Az ember vágyik rá, de fél attól, mikor és hogyan keríti hatalmába, mikor és milyen módon ejti rabul a testét és a lelkét. Vágyik arra, hogy a magáévá tegye ezt az elsöprő érzelmet, a szenvedélyt, és képes legyen ezért feltépni minden köteléket. Jön robogva mint a hurrikán, pompás, fenséges, erős hatalmával maga alá gyűri az embert, az ésszerű gondolkodást, a lelki stabilitást, nem néz sem istent, sem embert, uralni akarja és tudja a pillanatot, és fogva tartja az egyént, eljuttatja a mennyek kéklő világába és lerántja a poklok sötét bugyrába.


A mindennapokban, az átlag emberi életben nem a szenvedély körül forog a világ. De szenvedély nélkül nincs boldog szerelmi párkapcsolat. Mert a szexualitásban megélt, átélt, gyönyört adó elsöprő érzelem az, ami fenntartja az egymás iránti vágyakat. Mert ez az, amely legkönnyebben megvalósítható tökéletes izgalmi állapotot és boldog kielégülést ad, és így pozitívan hat a testre, a lélekre, a hangulatra, az egészségre, az önbecsülésre, az önmegvalósításra. Mindenki erre vágyik, ezt keresi a másikban, amikor párt választ, amikor megjelenik életében az édes szerelem. Akarja és kívánja, hogy ez a csoda ott legyen élete minden pillanatában. Mindenki ezzel az elvárással indul, mindenki erre vágyik szívével, lelkével és testével.


A szerelem szenvedély nélkül olyan, mint a fa levél nélkül, vagy a kutya szőr nélkül, a kút víz nélkül, a bölcső baba nélkül. A szerelmi harmóniában nincs, ne legyen túl sok kompromisszum, megalkuvás, racionalitás, De legyen forró vágyakozás, magas feszültségű izgalmi állapot és sok-sok erotika.


Elindul a szerelmi történet, mindent ural a szexualitás, a vágy. Nem telik el csak egy-két perc és újra csattan a csók, a kéz könnyen és simogatóan belesimul a másik tenyerébe, a test feltérképezése édes izgalommal, napi gyakorisággal történik. A szexuális együttlét szédületes érzelmi, izgalmi magasságokba repíti mindkettőjüket. Ha közel kerülnek egymáshoz, mágnesként vonzza egymást a két test és azonnali kielégülést sürget. A szerelmi élet dinamikus, változatos, kreatív, hangulatos és minden téren sikeres. Nincs szégyen, nincs gátlás, csak tomboló szenvedély. A test minden része erogén zóna, arra vár, hogy megérintsék, hogy izgalomba hozzák. Tudni kell játszani rajta, mert mindkét ember érezni akarja, hogy ő a másik által szeretett és kívánt személy. Tobzódjon a libidó /szexuális vágy/, hogy adjon és kapjon még több kényeztetést a nő és a férfi. A körítés, a "színpad" legyen színes, illatos, hangulatos. Legyen élmény a szemnek, a fülnek, az ízérzésnek, a tapintásnak. A közös fürdés, a finom illatú olajok, izgalmas szerepjátékok, változatos öltözékek, játékok, mind-mind azt segítik, hogy fokozódjék az izgalmi szint. A magas hőfok a testnek és a léleknek a kisülését indukálja, kioldódik a feszültség az együttlét utolsó akkordjaként bekövetkezik a nemi aktus. A két test egymásba olvad és a szeretkezés változatos pozitúrákon át jut el a boldog kielégüléshez. Oldódott a feszültség, boldogan egymás karjában nyugszik el a szerelmes pár, megélve a legszebb pillanatát a közös életüknek.


Ezt akarja mindenki, mert igy, ilyen élmények birtokában szerezheti meg az örök ifjúságot, az egészséget, a lelki és testi harmóniát, a fiatal mentalitást. Ezért tenni kell nőnek, férfinak a dolgát, hogy ez így lehessen:

  • Légy figyelemmel arra, hogy megtartsd a társad és a magad szenvedélyét a párkapcsolaton belül
  • Tégy meg mindent, hogy kivédd a hullámvölgyeket és vissza tudd vinni a kapcsolatot a magasságokba
  • Fontos, hogy a szexuális vágy ott legyen a mindennapi életben
  • A szeretkezés ne este kezdődjön, legyen benne a nap minden percében
  • Figyelj a gesztusokra, figyelmességekre
  • Írj, beszélj a kedvesednek az iránta való érzésekről, vágyakról
  • Figyelj a belsődre, a külsődre
  • A párod a szerelmed legyen, ne a haverod vagy a lelki szemetesládád
  • A jó kapcsolat egyik fontos eleme, a NŐ legyen nő, a FÉRFI legyen férfi a szexualitásban
  • A szex legyen változatos, kedves, gyengéd, figyelmes, spontán, de néha birtokló is

Ha az ember hisz abban, hogy meg tudja tenni, hogy a szenvedélyes szerelem hosszú és harmonikus párkapcsolatot biztosit mindkét embernek, akkor az angyalok is rámosolyognak és segítik egy életen át! Mindenki kezében ott van a "boldogság arany almája", de meg kell fogni, tiéd lehet, de tenni is kell olyan lépéseket, hogy az az alma mindig piros, harsogó és édes ízt adjon a szomjazónak.


"Nincs olyan érték, amelyet társ nélkül birtokolni kellemes volna" /Seneca/